Árpád-kori temetőre bukkantak Jásdon
A Veszprém megyei településen folyó csatornázási munkálatok közben eddig közel negyven sírt tártak fel, de a számuk becslések szerint megközelítheti a kétszázatA rendkívül gazdag leletanyagból kiemelkedőnek számítanak a teljes csontvázak mellett a csak az Árpád-korra jellemző ezüst hajkarikák, de a helyenként közel kétméteres csatornaárkokból XII. századi pénzérmék, számszeríj-nyílhegy és római kori pénzérme is előkerült - sorolta Pintér László régész, a Veszprém Megyei Laczkó Dezső Múzeum munkatársa.
A temetőt a XI. századi közösség létesítette feltehetően az 1164-ben alapított bencés monostor mellé, és egészen a török hódítás koráig, a XVI. század végéig használhatták. Akkor a monostor a faluval együtt teljesen elpusztult.
A napokban megkezdett ásatás során az egykori monostor faragott kövei ugyancsak a felszínre kerültek az Árpád-kori téglák és kerámiák mellett. A korabeli temetkezés jellegzetessége, hogy a templom körüli sírgödröket a felkartól a fejrészig terméskővel rakták körbe. Ez a hagyomány a XII. század körül elhalt.
A Jásdon előkerült leletanyagot restaurálásra, feldolgozásra a Laczkó Dezső Múzeumba szállítják, és a település tervei szerint falutörténeti kiállításon mutatják majd be.
Az ásatásokat tavasszal folytatják. A szakember a temető feltárása mellett fontosnak tartaná a csatornázáson kívül eső omladékréteg további kutatását is, amely az egykori jásdi bencés monostorról szolgáltatna bővebb adatokat.